Archive for the ‘Elmélet’ Category
Biztonságosabb Gmail HTTPS-en keresztül
By Kruska Tibor on január 25th, 2010
A HTTPS-alapú titkosítás biztonságossá teszi az adatok forgalmát, miközben a böngészőtől a Gmail szerverekig továbbítódnak, így mások nem tudják leveleinket illetéktelenül elolvasni.
A Gmail már a harmadik legnagyobb emailszolgáltató
By Kruska Tibor on augusztus 18th, 2009
Már körülbelül 37 millió felhasználója van a Gmailnek. (ebben benne van cégünk összes ügyfele is, közel ezer postafiók
Már csak a Hotmail és a Yahoo Mail felhasználótábora nagyobb (47 és 106 millió).
forrás: informationweek
POP3 / IMAP Gmail hozzáférés
By Kruska Tibor on március 18th, 2009
4 féle módszerrel lehet hozzáférni a Gmail postafiókokhoz, így a saját domaines Gmail fiókokhoz is.
Webmail
Erről már írtunk korábban itt, csak néhány kiegészítés.
A 4 hozzáférési mód közül ez a legpraktikusabb, legkönnyebben kezelhető, legsokoldalúbb. Mindössze egy böngésző kell hozzá, és kapunk egy teljes értékű levelezőklienst. Igaz, folyamatos internetkapcsolat kell hozzá, de ez manapság már nem egy nagy kihívás. Sőt, bétaüzemben van már egy, ugyanúgy böngészőn keresztül elérhető offline Gmail szolgáltatás is.
POP3 / POP3S
Az örök klasszikus. Még abból az időből ered, amikor ideiglenes internetkapcsolatok voltak a jellemzők (betárcsázós, modemes).
Működése: a levelezőszerver folyamatosan fogadja az emailcímre érkező üzeneteket, és ideiglenesen tárolja addig, amíg az ügyfél - levelezőkliensen keresztül, pl. Outlook (Express), Thunderbird, Apple Mail stb. - le nem tölti a saját gépére. Letöltés után a szerverről általában törlődnek a levelek. Néhány internetszolgáltató még manapság, a olcsó terabájtok korában is nevetséges méretű email postafiókot biztosít (pl. 40 MB / postafiók). Tárhelyszolgáltatók azért ennél jelentősen nagyobb méretű postafiókot adnak (1-2 GB / postafiók). A Gmail (saját domainen keresztül is) pedig 7 gigabájt / postafiók tárterületet biztosít a levelezésnek. Ez a gyakorlatban több mint elegendő. A levelezőkliensek beállíthatóak úgy, hogy a POP3-mal letöltött leveleket ne töröljék a levelezőszerverről. Ha van elegendő hely a szerveren, mindenképpen praktikus ezt igénybe venni, hiszen akkor legalább még egy helyen meglesznek a levelek. Gmail esetében nincs szükség külön erre a beállításra, mert szerveroldalon is állítható - a webmailes felületről. Ezt konkrétan meg fogjuk mutatni később, sőt ügyfeleinknek így is állítjuk be rögtön.
Nekem például 2005 áprilisától (majdnem 4 éve) van @gmail.com postafiókom. Ide irányítottam az összes céges és privát emailcímemet is, és egy közös felületen kezelem. Ez idő alatt összesen 121.561 kimenő és bejövő üzenetem gyűlt össze, és mindössze 2.4 gigabájt terület foglalt, ez alig 35%. Mindezt úgy, hogy nem törlöm a leveleimet.
Időközben, ahogy a Gmail elérhetővé vált saját domainen is, a céges levelezésemet leválasztottam a @gmail.com-ról, áttöltöttem az új - saját domaines - rendszerre, így még több helyem van, több mint amit valaha is ki tudnék használni.
Külön extra, hogy a Gmail esetében beállítható az is, hogy a POP3-mal már letöltött leveleket archiválja a rendszer, azaz a webmailes felületen a bejövő levelek közül helyezze át az “Összes levél” közé. Így ha csak alkalmanként használja valaki a webmailt (pl. nyaraláskor, külföldi üzleti út alkalmával), akkor is átlátható marad a levelezés.
Az meg egy extra bónusz, hogy a Gmail SMTP szerverén (kimenő levélkiszolgáló) keresztül kiküldött leveleket automatikusan elmenti a Gmail a webmail felületen elérhető “Elküldött levelek” közé. Így ténylegesen nem veszítünk el leveleket egy esetleges géphiba esetén sem, hiszen úgy a kimenő, mint a bejövő üzenetek meglesznek a Gmail webmail felületén. Ez természetesen csak azokra az üzenetekre érvényesek, amelyek már a Gmail POP3 / SMTP szerverén keresztül továbbítódtak.
Egyetlen mondatot a POP3S protokollról: ez működését tekintve teljesen megegyezik az előzőekben tárgyalt POP3 protokollal, “mindössze” annyi a különbség, hogy a hálózati kapcsolat titkosítva épül fel, így az esetleges “megfigyelők” nem tudják lehallgatni a felhasználóneveket, jelszavakat és üzeneteket, ami a klasszikus POP3 esetében kódolatlanul továbbítódik. Természetesen a Gmail rendszere csak a biztonságos, SSL titkosítással történő POP3S hozzáférést támogatja, így a levelezésünk hálózati forgalma teljes biztonságban van.
IMAP / IMAPS
Az IMAP protokoll alapötlete, hogy a levelezésünket ne a helyi gépen, hanem a szerveren tároljuk, azaz az üzeneketet csak megmutatja nekünk, de nem tölti le a saját gépünkre. Természetesen beállítható, hogy csináljon egy helyi másolatot (replikát), amit folyamatosan szinkronizál a szerveren lévővel, de az “etalon” mindig a szerveren lévő postafiók. Támogatja a szerveren tárolt mappák kezelését is, ez fontos előrelépés a POP3-hoz képest.
Ennek ellenére nem javasoljuk az IMAP hozzáférés használatát a következők miatt:
- a Gmail alapvetően nem mappákra, hanem címkékre tervezte a levelezés struktúráját
- fő különbség a mappák és címkék között, hogy míg egy levélre rátehetünk több címkét is Gmail esetében, addig egy klasszikus IMAP megvalósítás esetében egy üzenet egyszerre csak egy mappában helyezhető el, hacsak nem duplikáljuk a levelet (átmásoljuk) több mappába is
- ezért itt például egy törlés kicsit máshogy működik, mint egy klasszikus IMAP postafióknál: üzenet IMAP törlésekor a Gmail csak leveszi az adott mappa címkéjét a levélről, és rátesz egy speciális címkét ([IMAP]/Trash). Azért nem törli a levelet, mert ha pl. egy üzenetet több mappában is látunk (a több címke miatt), ha az üzenetet tényleg törölné, akkor az összes mappából (címke alól) törlődne, ami nem lenne túl praktikus. Ugyanezért a “Kuka” ürítése sem triviális, nem lehet a levelezőkliens “kuka ürítése” funkcióját használni, hiszen akkor csak ezt a speciális [IMAP]/Trash címkét törölné, a levél maga bentmaradna az “Összes levél” között. Persze van megoldás: az [IMAP]/Trash ürítését a benne lévő levelek Gmail “Kuka” mappába történő átdobásával kell megtenni. Ami valljuk be, nem túl felhasználóbarát.
- ezért nehézkes lenne az IMAP használata. Ennek ellenére majd írunk erről is konkrétumokat, ha valaki mégis így szeretné használni.
- ráadásul az Outlook (Express) nem is biztosít olyan speciális IMAP funkciókat, amivel például ezt a “kukázást” meg lehetne szépen oldani. Thunderbird viszont megfelelően beállítható.
Mobilhozzáférés
Mobiltelefonról / PDA-ról is használhatjuk a webmail, POP3, IMAP hozzáféréseket, de van még egy sokkal izgalmasabb módszer: a telefonra letölthető Gmail alkalmazásból is elérhetőek a saját domaines Gmail postafiókok. Természetesen létezik a népszerű iPhone / iPod touch készülékekre optimalizált Gmail webmail, illetve Androidos telefonokra írt Gmail alkalmazás, amely a saját domaines Gmail hozzáféréseket is tudja kezelni (akár párhuzamosan többet is, illetve a gmail.com-os címekkel együtt).
Részletekről, beállításokról majd később, addig is kedvcsinálónak egy pár kép…
 |
 |
 Gmail mobile saját domainen is |
 Gmail iPhone / iPod touch webmail felület saját domainen is |
…illetve egy videó. Indítás után a “HQ” gomb lenyomására jobb minőségben nézhető (ha van elegendő sávszélesség)
Magyar nyelvű webmail
By Kruska Tibor on február 28th, 2009
Minden levelezőrendszer sikere azon múlik, hogy mennyire használható a kezelőfelülete, mennyire “állnak kézre” a fontosabb funkciók. Némi elfogultsággal ugyan, de állíthatjuk, hogy a Gmail webes felületét nagyon nehéz túlszárnyalni.
Így néz ki a Gmail webes kezelőfelülete működés közben - magyarul
Spam és vírusszűrés
By Kruska Tibor on február 23rd, 2009
Az email vírusszűrés viszonylag egyszerű dolog, minden mellékletet kézbesítés nélkül ellenőrizni kell valamilyen víruskeresővel. Azért itt is merülnek fel…
Tags: Áttérés Gmailre, Elmélet, Spamszűrés, Vírusszűrés
Miért váltunk Gmailre?
By Kruska Tibor on február 22nd, 2009
Minden internetszolgáltató ugyanazokkal a problémákkal küzd levelezés ügyben. 2006 óta 300 domain kb. 3000 postafiókját kezeljük, és a lenti megoldandó feladatok sokszor kihívás elé állítottak minket:
Tags: Áttérés Gmailre, Elmélet